Mindig is vonzódtam a nyelvi tréfákhoz. Lelkes olvasója voltam például a Napi Borzasztó Szóvicc blognak, ami azonban – e bejegyzés írásakor – úgy tűnik, véglegesen leállt. Túlzás lenne persze azt mondani, hogy betölthetetlen űrt hagyott maga után, de tagadhatatlanul jó volt naponta pár percet kikapcsolódni a segítségével.
Régóta érleltem magamban a gondolatot, hogy hasonló tartalmú blogot indítsak, azonban nem éreztem magam kellően tehetségesnek hozzá, hogy saját írásaim ontsam a világra. (Néhány alkalommal küldtem anyagot a szóvicc blognak is, de szily még csak válaszra sem méltatott.). Mégis szerettem volna létrehozni egy felületet, ahol hasonló élményben lehet része az olvasónak, ezért úgy gondoltam, profihoz fordulok segítségért.
Tímár György nevével a szép emlékű Alfa magazinban találkoztam először, ő fordította az újság számára az Asterix képregényeket. Gyerekként is jókat nevettem Hasarengazfix főnökön vagy Messesaglix haláruson, később pedig felfogtam a zsenialitást például Lopez de Futastán y Ramodón spanyol bandita nevében is. Tímár munkássága persze jóval szélesebb körű ennél, komolyabb munkáinak megismerése (számomra) még várat magára.
„Komolytalan” művét, a Nevető lexikont mostanában azonban rendszeresen forgatom. Szinte minden nap találok benne olyan szócikket, amelynek eredetisége, összetett humora, nyelvi leleménye remekül elszórakoztat. Bevallom azt is, hogy olyan is akad köztük, amelyiket nem is értem. Úgy vélem, Tímár magáévá tette Karinthy álláspontját, miszerint: „Humorban nem ismerek tréfát!”. Műve egyértelműen egy szinten van a Tanár úr, kérem! szerzőjének írásaival, vagy „Rímhányó” Romhányi József munkáival.
Blogomban a Nevető lexikon 1974-es kiadása alapján ABC-sorrendben minden nap közzéteszek egy szócikket, amelynek értelmét, mélységét és szépségét – remélhetőleg lelkes olvasóim kommentjei alapján közösen – megpróbálok részletesen bemutatni. Ezen felül alkalomszerűen tervezem további, szintén a szerzőhöz kapcsolódó anyagok feltöltését is. Idegen tollakkal ékeskedem tehát, de vállalom. Remélem, hogy blogom alapján velem együtt sokan kedvet kapnak majd a hét évvel ezelőtt elhunyt Tímár György munkásságának megismeréséhez.
